Tisztelt Látogató! A Berki és Társa Végrehajtó Iroda illetékességi területe: Budapest, XX., XXI. és XXIII. kerülte, továbbá jogszabály által meghatározott ügyekben Pest megye, ill. ingatlan-végrehajtás vonatkozásban országos. A végrehajtói iroda tipikusan jogerős bírósági és közjegyzői határozatok alapján folytat le végrehajtási eljárást, mely eljárás során állami kényszer útján, első sorban az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) alapján történik a határozatokban foglalt kötelezettségek kikényszerítése. Ezen határozatok nagyrészt pénzkövetelések megfizetésére, kisebb részben pedig meghatározott cselekmények (pl. ingatlan kiürítse) elvégzésére vonatkoznak. A bírósági végrehajtónak nemcsak joga , hanem kötelezettsége is – a végrehajtási törvény szerinti határidők betartásával – a végrehajtási eljárás lefolytatása. A bírósági végrehajtó eljárása – mint polgári nemperes eljárás – a bíróság eljárásával azonos, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező. Az előbbi jogszabályi rendelkezés a bírósági marasztaló határozatok érvényesülését szolgálja, mely határozatok érvényre juttatása közérdek. Az önálló bírósági végrehajtók felügyeletével kapcsolatos törvényi rendelkezések: A végrehajtási szervezet feletti általános felügyeletet az igazságügyért felelős miniszter látja el. Az önálló bírósági végrehajtó eljárásának törvényességével kapcsolatban a végrehajtó székhelye szerinti törvényszék elnöke fegyelmi eljárást kezdeményezhet, és a végrehajtó tevékenységének vizsgálatát kezdeményezheti. Az önálló bírósági végrehajtók ügyvitelének, hivatali működésének és magatartásának rendszeres ellenőrzése a Kar hivatali szervének feladata. A Kar hivatali szerve a végrehajtó működésének ellenőrzését a Kormány rendeletében meghatározott eljárás lefolytatásával végzi, ennek keretében a Kormány rendeletében meghatározott időszakonként minden végrehajtó tevékenységének vizsgálatát el kell végezni. Általános jogorvoslat az önálló bírósági végrehajtó eljárásával szemben: A v égrehajtónak a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése) ellen a fél vagy más érdekelt végrehajtási kifogást (a továbbiakban: kifogás) terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A kifogást a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a végrehajtónál, aki azt - a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratok másolatával együtt - 3 munkanapon belül továbbítja a végrehajtást foganatosító bíróságnak. Ha az intézkedés később jutott a kifogást előterjesztő tudomására, vagy a kifogás előterjesztésében a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon túl is akadályozva volt, a végrehajtási kifogás előterjesztésének határidejét a tudomásszerzéstől, illetőleg az akadály megszűnésétől kell számítani, amennyiben a kifogást előterjesztő a későbbi tudomásszerzés vagy az akadályoztatás tényét kellően igazolja. A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni; e határidő elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak. A végrehajtási kifogás illetéke 15.000 forint. A panasz intézménye: A panasz az önálló bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy az önálló bírósági végrehajtójelölt tevékenységével kapcsolatban benyújtott olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és amelynek elintézése nem tartozik bíróság, hatóság vagy más szerv hatáskörébe. Panasszal a panaszos szóban vagy írásban fordulhat a Magyar Bírósági Végrehajtói Karhoz dr. Berki András irodavezető: A bírósági végrehajtás területén 1997-ben kezdtem dolgozni mint adminisztrátor. A végrehajtó jelöltek nyilvántartásába 2001. évben vett fel az akkori szervezet, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara. A sikeres bírósági végrehajtói szakvizsga letétele után, 2003-ban irodavezető végrehajtó-helyettesként teljesítettem szolgálatot, majd 2006-tól önálló bírósági végrehajtói kinevezést kaptam az akkori igazságügyért felelős minisztertől. Mindvégig a Budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi Bíróság mellett teljesítettem szolgálatot. Jogi tanulmányaimat 2002-ben kezdem el, a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Ügyintéző szakán, ahol 2005-ben diplomáztam. A bírósági végrehajtói szakvizsgámat 2003. évben abszolváltam az igazságügyi minisztériumban. Folyamatosan részt vettem a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által szervezett szakmai továbbképzéseken, majd sikeresen elvégeztem a Végrehajtói Akadémiát. Jogász diplomámat a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, jogász szakon szereztem 2020-ban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen posztgraduális képzés során, szabályozott iparági szakjogász képesítést szereztem 2023-ban, mellyel jogosult vagyok az LL.M. fokozat feltüntetésére. Az eltelt több mint 20 évben, 5 szakdolgozatot írtam a bírósági végrehajtási jog területéről, melyekben az ingó- és ingatlan végrehajtás témáját dolgoztam fel. Ezek közül egy dolgozat – melynek témája az ingatlan végrehajtás –, megtalálható a Dr. Berki András Végrehajtói Irodája honlapján. A szakdolgozatot mind gyakorló végrehajtóknak, mind pedig az árverezőknek jó szívvel ajánlom, ill. azoknak is, akik csak egy kis betekintést szeretnének nyerni az ingatlan árverések, ill. az ingatlan-végrehajtás jogterületére. Álláspontom szerint, az érdeklődő laikusok számára is hasznos és érdekes olvasmány lehet, mivel a tárgy jogterület jogi szabályozása és a hozzá tartozó végrehajtói gyakorlat, az általános műveltséggel rendelkező ember számára is érthető módon került megfogalmazásra a dolgozatban, mely ismerettel a demokratikus jogállami egy kis szelete – azon belül az igazságügy egy részének – működésébe is betekinthet az olvasó. Ajánlom továbbá azon újságírók részére is a szakdolgozatom elolvasását; akik az újságírói szakmai-etika nélkülözésével és alapvető végrehajtási jogi ismeretek nélkül készítettek riportot vagy egyéb sajtóanyagot a nagyközönség részére, végrehajtási jogi jogterületet érintő eljárással kapcsolatban. Üzenem az újságíróknak, továbbá bloggereknek és vloggereknek, hogy nem helyes a szélesebb közönséget minden tényalapot nélkülöző, egyoldalú – ellenőrizetlen – kijelentésekkel teli nyilatkozatok alapján készült riportban félrevezetni, és az igazságügy bármely területét vagy akár egy igazságügyben szereplő bármely személyt lejáratni. Többek között azért sem etikus és nem helyes, ill. sok esetben becsületsértő, mert az igazságügyben dolgozókra vonatkozó hivatali titoktartás gátolja azt, hogy egyes ügyekben bármit is nyilatkozzon a hatóság részéről eljáró személy; – tehát megvédje magát vagy az általa lefolytatott eljárás szabályszerűségét az adott végrehajtó, bíró vagy ügyész, ill. bármely fegyveres testület tagja vagy bármely igazságügyi alkalmazott. (Jogszabályban meghatározott személy adhat felvilágosítást.) Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz hozzá tartozna a másik oldal meghallgatása, ill. a tények és körülmények pontos ismerete is. Álláspontom tehát: hogy a szakmai tudás nélküli, esetleg koncepciózus vagy a csak egyszerűen rosszindulatú és egyoldalú tájékoztatás nem különbözik az álhírektől, melyeknek célja aljas propaganda terjesztése. Ha, mégis különbözik, akkor annyiban, hogy súlyosabb cselekedetnek tartom, mert az igazságügybe vetett bizalom mindannyiunk érdeke; tehát állításom az, hogy a tárgyban minden propaganda célú vagy dilettáns sajtómunka rombolja az igazságügy tekintélyét ami végső soron általános bizalmatlansághoz vezet. Tanmese Szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy a kétezres években azzal vádolták a bírósági végrehajtókat, hogy „összejátszanak a lakásmaffiával”. Lakásmaffia témában parlamenti vizsgálóbizottság is alakult 2002 novemberében, a rendőrség egy „Kaptár csoport” nevű szervezett bűzözés elleni osztályt hozott létre, írások tucatjai jelentek meg a témában, civil kezdeményezések, tanulmányok, továbbá több tucat büntető-eljárás is indult ügyvédek, földhivatali vezetők (stb.) ellen. A tárgyban azonban a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány 2006-ban megjelent „Társadalmi Összefogással a Lakásmaffia Ellen” c. összefoglaló (260 oldalas) tanulmányának 53. oldalán ez olvasható: „Eddig egyetlen végrehajtó esetében sem volt igazolható ingatlanmanipulációban való részvétel.” Az előbbi tény azonban már kevés volt ahhoz, hogy a társadalom is ennek megfelelően tekintsen a végrehajtókra; a kétezres években elhangzott vádak ráégtek a szervezetre, többek között ezért is hozták létre az elektronikus árverés intézményét, mely az ingatlan-árverésen történő személyes megjelenést kizárja; a bírósági végrehajtó által foganatosított ingatlan árverések kb. 10 éve, – személyes megjelenés nélkül –, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar által üzemeltetett online árverési rendszer útján történnek. Ennek ellenére, amikor társaságban elmondom, hogy én bírósági végrehajtó vagyok, a mai napig is a kétezres években terjesztett vádak hangzanak el a szakmával kapcsolatban; tehát az él a köztudatban, hogy mi végrehajtók, a lakásmaffiával játszunk össze. Természetesen így nem volt nehéz a 2010-es évek elején, a továbbgyűrűző gazdasági válságot (részben) a bankokra és a bírósági végrehajtókra fogni, mivel egyébként is egy negatív felhangokkal terhelt hivatásrend voltunk; az a társadalmi réteg amely erre fogékony, az természetesen elhitte, hogy „az okozat okozza az okot.” Azt, hogy egy-egy csoport nyakába varrunk bizonyos gazdasági, társadalmi vagy politikai problémát, mára már természetesnek tűnik…c, azonban nem lehet tudni, hogy holnap melyik társadalmi csoport lesz soron…c, és azt sem, hogy az ennek nyomán kialakuló általános bizalmatlanság hová vezet. Dr. Berki András LL.M.